Egy nő a gyomrát tartja, arcán kellemetlen érzéssel

Egy nő a gyomrát tartja, arcán kellemetlen érzéssel

A gyomor-bélrendszeri (GI) tünetek lehetnek az egyetlen bizonyíték a COVID-19 koronavírusra az esetek egy bizonyos alcsoportjában, állapították meg kutatók.

A betegek egy alcsoportjánál az emésztőrendszeri tünetek, például hasmenés, lehetnek a COVID-19 egyetlen tünete, anélkül, hogy valaha is légzőszervi tünetek vagy akár láz jelentkezne – jelentette Xiaohua Hou, MD, PhD, a kínai Wuhanban található Huazhong University of Science and Technology munkatársa és munkatársai.

A csak légúti tüneteket mutató betegekhez képest az emésztési tüneteket mutató betegeknél nagyobb valószínűséggel volt pozitív a COVID-19 teszt a székletükben, és hosszabb késleltetést tapasztaltak a vírustisztulásig, írták a szerzők az American Journal of Gastroenterology című folyóiratban megjelent előzetes tanulmányukban.

Mellett arra a következtetésre jutottak, hogy ha a betegek csak újonnan jelentkező emésztőrendszeri tünetekkel jelentkeznek, és egy COVID-19-es esettel érintkeznek, indokolt lehet a vírust tesztelni náluk, még láz vagy légúti tünetek nélkül is.

“Ez a tanulmány létfontosságú, mert a betegek legalább 80%-át képviseli, akiknek nincs súlyos vagy kritikus betegségük. Arról a gyakoribb forgatókönyvről van szó, amikor a közösségben élő emberek újonnan jelentkező hasmenés, hányinger vagy hányás miatt küzdenek azzal, hogy kitalálják, vajon van-e esetleg COVID-19 vírusuk” – mondta Brennan M.R. Spiegel, MD, a folyóirat társ-főszerkesztője egy nyilatkozatban.

A COVID-19 fertőzéshez hasonlóan a SARS-hoz hasonlóan a GI-tüneteket is összefüggésbe hozták a COVID-19 fertőzéssel, bár úgy tűnt, hogy ezek csak a betegek egy kis alcsoportjára korlátozódtak.

A szakértők azonban sürgették a gasztroenterológusokat, hogy a COVID-19-et vegyék figyelembe a differenciáldiagnózisban, ha egy beteg légúti és GI-tünetekkel is jelentkezik. Úgy tűnik, hogy ez az adat még ezen is túlmutat, és azt mondja, hogy a COVID-19-re gyanakodni kell a GI tünetek esetén, légúti tünetek hiányában.

“Mivel a COVID-19 vizsgálata nagyrészt légúti tünetekkel – nem pedig emésztési tünetekkel – rendelkező betegekre összpontosított, lehetséges, hogy van egy nagyszámú, nem diagnosztizált, alacsony súlyosságú betegséggel, de emésztési tünetekkel, például hasmenéssel rendelkező betegcsoport, akik tudtukon kívül terjesztik a vírust” – írják Hou és munkatársai.

Egyetlen kórház 206 betegének adatait vizsgálták, köztük 48 olyan betegét, akiknél csak emésztési tünet (hasmenés, hányinger, hányás), 69 olyanét, akiknél emésztési és légúti tünetek egyaránt jelentkeztek, és 89 olyanét, akiknél csak légúti tünetek jelentkeztek. A betegek átlagéletkora 62 év volt, és 56%-uk nő. Érdekes módon az emésztési és légzőszervi tüneteket mutató csoport nagyobb valószínűséggel számolt be légszomjról, fáradtságról és izomfájdalomról, mint a csak légzőszervi tüneteket mutató csoport.

A gyomor- és bélrendszeri tüneteket mutató csoportban 67 betegnek volt hasmenése, amelynek átlagos időtartama több mint 5 nap volt, és gyakorisága körülbelül napi négy székletürítés volt. Az emésztőrendszeri tüneteket mutató betegek 62%-ánál észleltek egyidejűleg lázat, ami azt jelenti, hogy közel 40%-uknak nem volt láza.

A tünetek megjelenése és a vírustisztulás közötti átlagos időintervallum a csoportokban 38 nap volt, az átlagos kórházi tartózkodás pedig körülbelül 24 nap. A tünetek megjelenése és a vírustisztulás közötti teljes idő azonban szignifikánsan hosszabb volt a csak emésztési, illetve az emésztési és légzési tüneteket mutató csoportban, szemben a csak légzési tüneteket mutató csoporttal (40,9 vs. 42,0 vs. 33,5 nap, P<0,001).

Hou és munkatársai szerint a székletben coronavírus RNS-t tartalmazó betegeknél a vírustisztulás jelentősen hosszabb ideig tartott, mint a székletben negatív eredményt mutató betegeknél (44,2 vs. 33,7 nap, P=0,003). Nem meglepő módon az emésztési tünetekkel küzdő betegeknél nagyobb valószínűséggel volt vírus a székletben.

“Az emésztési tünetekkel küzdő betegek hosszabb betegséglefolyása az ilyen betegek nagyobb vírusterhelését tükrözheti a csak légúti tünetekkel küzdő betegekhez képest” – írták.”

Az adatokkal kapcsolatos korlátok közé tartozik a kis mintanagyság, a székletvírus-RNS és az emésztési tünetek súlyossága közötti összefüggések elvégzésének képtelensége, valamint az, hogy a tanulmány nem igazolja, hogy a székletben lévő vírusrészecskék fertőzőek és képesek a betegség átvitelére. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a COVID-19 terjedhet-e széklet-orális úton.

Tájékoztatás

A tanulmányt a Hubei tartomány tudományos és technológiai osztályának (Wuhan, Kína), a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítványnak, valamint a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány nemzetközi (regionális) együttműködési és csereprojektjeinek (ICE) támogatásával támogatták.

Hou és a társszerzők nem hoztak nyilvánosságra releváns kapcsolatot az iparral.

Primary Source

American Journal of Gastroenterology

Source Reference: Han C, et al “Digestive Symptoms in COVID-19 Patients with Mild Disease Severity: Clinical Presentation, Stool Viral RNA Testing, and Outcomes” Am J Gastroenterol 2020.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.