A Parthenon, Görögország egyik legfelismerhetőbb nevezetessége az i. e. V. század óta áll az Athénban Akropolisz néven ismert dombon. 1687-ben, amikor Velence ostromolta a törökök uralta várost, az építmény nagy része elpusztult, mert a törökök lőporraktárnak használták. Lord Elgin brit nagykövet a 19. század elején tovább növelte a károkat, amikor eltávolított egy sor gyönyörű márványfrízt; a környezetszennyezés továbbra is veszélyezteti az építményt. Ókori fénykorában azonban a Parthenon kulcsszerepet játszott az athéni életben, mint templom, művészi remekmű és nemzeti szimbólum.

leírás

A Parthenon kialakítása peripterális, azaz téglalap alakú, minden oldalán egyetlen oszlopsorral. Az oszlopok dór oszlopok, az ókori görög oszlopok legegyszerűbb formája; az épület mindkét végén nyolc áll, a hosszabb oldalakon pedig 17 oszlop. Egy nagy, három lépcsőfokos, lapos emelvényen emelkedik, és eredetileg két belső kamrát tartalmazott.

Templom

A Parthenon fő rendeltetése Athéné, a szűz istennő és Athén védőszentjének temploma volt. Maga az épület neve a Columbia Enciklopédia szerint görögül “a szűz helyét” jelenti. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely az Akropoliszt a világörökség részévé nyilvánította, magát a hegyet “szentnek” nevezi. A templomban eredetileg egy kolosszális, elefántcsontból és aranyból készült Athéné-szobrot őriztek; a Reed College tanulmányi útmutatója “kultuszszoborként”, azaz tiszteleti tárgyként írja le. A nagy templomi terem mögött egy második, kisebb teremben volt a kincstár, ahol az adományokat és a tizedet tárolták és számolták. Az athéniak négyévente körmenetet tartottak az istennő tiszteletére; a Parthenon frízei egy ilyet ábrázolnak.

Művészet

A Parthenont az építészek még ma, részben romos állapotában is az athéni esztétikai arányok, az építészeti pontosság és a természeti környezet és a tervezés egységének egyik legszebb kifejezőjének tartják az UNESCO szerint. Bár a belső teret egykor uraló Athéné-szobor nem maradt fenn, az épület falain és frízén található számos más faragvány a klasszikus művészet csúcsát mutatja. Nyolc ország múzeumaiban, köztük Görögországban és Nagy-Britanniában találhatóak szobrok a Parthenonból.

Szimbólum

A Parthenon talán legfontosabb funkciója a korai években azonban nem volt sem esztétikai, sem teljesen vallási; a nagy athéni államférfi, Periklész agyszüleménye, az építmény magát a várost szimbolizálja, amit a Reed College tanulmányi útmutatója “hatalma csúcspontjának” nevez. A perzsa háborúk lezárultával Athén i. e. 447-re a mai Görögország területén uralkodó hatalommá, egy regionális birodalom központjává vált. Építésére az eredetileg a Perzsia elleni harcra alakult Deliai Szövetség többi városállamának pénzeszközeit használták fel. Az Akropolisz eredetileg királyoknak adott otthont Athén legkorábbi történelmében, így a helyszín világi tekintélyt sugallt, így a város patrónusának templom építésére vonatkozó döntés különösen jelentős volt abból a szempontból, hogy egy ilyen helyszín és egy ilyen épület milyen üzenetet küldött Athén polgárai és a város riválisai számára.

Az Akropolisz a királyoknak adott otthont Athén legkorábbi történelmében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.