Ezzel összefüggésben ritkán gondolunk arra, hogy mit is jelent valójában a boldogság szó. Ha ön angol anyanyelvű, akkor valószínűleg feltételezi, hogy tudja, mit jelent boldognak lenni. Valószínűleg azt is feltételezi, hogy az emberek világszerte hasonlóan gondolkodnak arról, hogy mit jelent boldognak lenni (bár lehet, hogy eltérnek abban, hogy mi teszi őket boldoggá). Végül pedig valószínűleg úgy gondolja, hogy a boldogság általános fogalma évezredek óta hasonló az emberek számára (bár ismétlem, a konkrét dolgok, amelyek néhány ezer évvel ezelőtt boldoggá tehették az embereket, nem ugyanazok, mint azok, amelyek most boldoggá teszik az embereket).

A Personality and Social Psychology Bulletin 2013. májusi számában Shigehiro Oishi, Jesse Graham, Selin Kesebir és Iolanda Costa Galinha lenyűgöző tanulmánya azt vizsgálja, mit jelent boldognak lenni mind a kultúrák/nyelvek, mind az Egyesült Államokon belül az idők folyamán.

Ez a munka azt mutatja, hogy nagy különbségek vannak a kultúrák között abban, hogy mit jelent a boldogság fogalma. Az elmúlt 200 év során az amerikaiak számára a boldogság jelentése is eltolódott.

A boldogság kifejezés jelentésének feltárásához a kutatók összegyűjtötték a boldogság kifejezését (vagy néha kifejezéseit), amelyeket 30 különböző országban használnak. Ezen országok közül sokan különböző nyelveket képviseltek (Franciaországban a francia, Kínában a kínai), de több olyan ország is volt, ahol közös nyelv volt (Ausztráliában és az Egyesült Államokban is angolul beszélnek; Argentínában, Ecuadorban és Spanyolországban spanyolul). Ezeket a kifejezéseket az informátoroktól kapták, akik a boldogság fogalmának leírására használt legjobb szót (vagy szavakat) adták meg. A kutatók az adott ország szerintük leghitelesebb szótárát is megadták.

A kutatást segítő munkatársak ezután a boldogságra vonatkozó szavak jelentésének szempontjait vizsgálták az egyes nyelveken.

Egy feltűnő megfigyelés, hogy a 30 országból 24-ben a boldogság fogalmának jelentéséhez erősen társult a szerencse eleme. Az Egyesült Államokban használt angolban kisebb mértékben használják a kifejezést szerencsére (“That was a happy accident.”), de általában a boldogság az USA-ban egyéni érzelmi állapotra utal. Más országokban is volt olyan összetevője a boldogság jelentésének, amely a pozitív érzelmi állapotra vonatkozott.

Egy másik érdekes megfigyelés ebből az elemzésből az volt, hogy minél távolabb vannak az országok az egyenlítőtől, annál inkább megjelenik a boldogság szerencse-aspektusa. A szerzők feltételezése szerint a hidegebb éghajlaton a környezeti feltételek nagyobb szerepet játszanak a sikerben és a jólétben, mint az enyhébb éghajlaton.

Két másik elemzés a boldogság kifejezés angol nyelvű használatának változásait vizsgálta az elmúlt néhány száz évben. Az egyik elemzés kimutatta, hogy a happy és a boldogság szavak használata az amerikai elnökök State of the Union beszédeiben az évek során csökkent. Ezenkívül eltolódás történt. Az 1800-as években, amikor az elnökök a boldogságról beszéltek, a szerencsére és a jólétre utaltak. Az 1900-as évek közepére-végére azonban, amikor az elnökök a boldogságról beszéltek, az elégedettség pozitív érzelmére utaltak.

Egy második elemzés azt vizsgálta, hogy az Egyesült Államokban a könyvek milyen gyakran beszéltek boldog nemzetről, szemben a boldog emberrel. Vagyis, ha a boldogság a szerencsével és a jóléttel kapcsolatos körülmény, akkor olyan csoportokra utalva kell beszélni róla, mint az ország. Ha a boldogság egy belső érzelmi állapot, akkor leginkább az emberekkel kapcsolatban kellene beszélnünk róla.

A kérdés feltárásához a kutatók 1800 és 2008 között a Google digitális adatbázisában az Egyesült Államokban megjelent angol nyelvű könyvekben a boldog nemzet és a boldog ember kifejezésekre kerestek rá a könyvekben.

1800-ban az emberek sokkal gyakrabban beszéltek boldog nemzetről, mint boldog emberről. A boldog nemzetre való hivatkozások száma az 1800-as években folyamatosan csökkent, és 1900-ra már viszonylag ritkán fordult elő. Körülbelül 1925-től kezdődően a boldog ember kifejezés használata fellendült.

Ezeknek az adatelemzéseknek két érdekes aspektusa van. Először is, az Egyesült Államokban elmozdulás történt a boldogságnak mint kívülről, a szerencse és a jólét által okozott állapotnak a középpontba állításáról egy belső érzelmi állapotra, amely a személy ellenőrzése alatt áll. Másodszor, világszerte még mindig elterjedt az a nézet, hogy a boldogsághoz a külső erők, például a szerencse erős elemei tartoznak, még ha az Egyesült Államokban nem is jellemző.

Ez a kérdés azért fontos, mert a tudományos világ nagy része az angol nyelvet használja a legfontosabb pszichológiai állapotok és folyamatok leírásának alapjául. Ha az angol egy kicsit furcsán használja valamelyik kifejezést, az nagy hatással lehet arra, hogy a tudomány szerint mit kellene tanulmányoznia.

Végezetül, még ha nem is vagyunk tudósok, fontos felismerni, hogy a boldogságnak sok összetevője van. Ha szomorúnak érzi magát, akkor hajlamos lehet arra összpontosítani, hogy mi a baj, ami boldogtalanná teszi. Ha azonban felismered, hogy az élethelyzetek milyen szerepet játszanak a boldogságban, az segít meglátni, hogy a környezeted megváltoztatásával az életszemléleted is megváltozhat.

Kövess engem a Twitteren.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.